Kiserdő a dombról nézve (fent)


Komposztáló

Egyik kertből sem hiányozhat a komposztáló, melynek helyét nagyon nehéz jól megválasztanunk, hiszen félárnyékos hely és megfelelő (védő) takarás is szükséges, hogy ne lássunk rá, amikor a kertben pihenünk, vagy vendégeket fogadunk.

A Zöld pagonyban legalkalmasabb hely erre a "Kiserdő" hátsó része. 

Ez nemcsak a saját kertünk legideálisabb helye, de a szomszédoknak is hasonlóan, a kert hátső felében, pontosan itt helyezkedik el a saját komposztálójuk. Igy senkit sem zavar.

Amit a komposztálásról feltételnül tudni kell: kis helyen is elfér és nem szagos!!!!... tehát nyugodtan belevághatunk, bármilyen "hiedelem" is övezi!

Komposztálás során a házban és a kertben keletkező zöld hulladék alkotó elemeire bomlik és humusszá alakul. 

Tulajdonképpen kertünkben, a komposztálóban a természetet próbáljuk utánozni. A folyamat során szerves hulladékból, a növények számára felvehető tápanyagot tartalmazó, magas humusz tartalmú komposzt keletkezik.

Amit beletehetünk: alulról kezdve: vastagabb és vékonyabb ágak (szellőzés miatt), fűnyesedék, száraz lomb, konyhai hulladék (zöldség és gyümölcs héja, tojáshéj, kávézacc, banánhéj -citrom nem, azt másképpen hasznosítjuk!)..és újra elölről, vegyesen. 

Amit ne: beteg és fertőzött növények (ezeket inkább vitessük el a komposzttelepre, ahol ipari szinten komposztálni tudják), gyom, gaz, péksütemény, főtt ételmaradék, olaj, hústermékek, tejtermékek. Remélem nem kell írnom, hogy műanyag, fém, vastag katalógusokat, állati ürüléket ne!.

A komposzthelyen tárolt hulladékok lebomlását korhadásnak nevezzük. Humusz csak a talajban élő baktériumok segitségével jöhet létre, ezért gondoskodni kell arról, hogy a komposzthalom legyen kapcsolatban az élő talajjal (ne legyen alja!). 

A baktériumok, gombák, férgek, bogarak és egyéb parányi élőlények csak így tudnak behatolni a zöld hulladékba. Durvább, nagyobb darabok (ágak ) segitségével gondoskodjunk  arról, hogy a komposztot kellően átjárja a levegő, forró nyári napokon vizet is önthetünk rá, locsoljuk be.  

A sikeres komposztálódás jele, hogy a komposzhalom összeesik. 

A komposzthalmot 2-3 hónapos időközönként érdemes átforgatni, kőlisztet (vagy fűműtrágyát) keverjünk közé, felgyorsitva a folyamatokat. A komposztban munkához látnak a giliszták, melyek szó szerint átrágják magukat a komposzton, és fekete, porhanyós állagú, erdei illatra emlékeztető  humuszt hagynak maguk után. 


Ezután újabb 2-3 hónap várakozási idő szükségelteteik. Az érési folyamat végére (akár 2-3 év is lehet) még maradnak nagyobb darabok, ezeket rostáljuk át. A komposztot kb 10 cm vastagságban teritsük szét a talajra. 

Cserepes növények tartóedényének aljára (tavaszi, őszi ültetésnél) nyugodtam szórhatunk komposztot, ezzel megalapozva a jó vízelvezetést és a tápanyagellátást is.


Kertem hátsó csücskében helyezkedik el a komposztáló.

Az ide vezető út sem unalmas. Különböző növények dús összeültetése keretezi a lépőkövecskékkel kirakott utat, mely a "Kiserdő" szélén vezet.

Aljnövényzet: kapotnyak, borostyán, erdei szamóca, páfrányok. 

Vezérnövények a nyírfák, alattuk kiemelkedik szépségében és termetében is az ostorménfa, vagy ostorménbangita (Viburnum lantana), mely egyike a Magyarországon is honos két bangitafajnak (a másik a kányabangita - Viburnum opulus).



rálátás a dombról, balra a komposztáló  ...(fent, nyáron és lent ősszel)


Nem mindig volt ilyen dús növényzet, majd a tipegők is lassan kialakították az igazi formáját. (lent)

Tavasszal és nyáron (fent és lent)


Kiserdő

Természetes kert?

Miért is ne?! 

Nem is kell hozzá nagy terület, akár a mi kis kertünkben is létrehozhatjuk.

Hogyan hagyjuk kertünket "élni"!? 

rálátás a tó felől a Kiserdőre... (fent)

Évek alatt alakult igazi vadregényes területté ... (lent)

A kivágott fák tuskóját hagyjuk meg, nem szükséges teljesen kiszedni a földből, sőt: nagyon sok rovar számára nyújt menedéket és élelmet természetes korhadásával. A lenyesett ágakat sem kell a zöldhulladékba dobni, vagy gyújtósnak felhasználni. remek dísz is válhat belőle. De akár a kert egy eldugott részében (pl. a komposztáló körül) is kialakíthatunk egy természetes környezetet, egy "elhanyagolt" kertrészletet, ahol a régi, kivágott fatörzseket is felhalmozhatjuk, hozzáillő (erdei) növényekkel - egy darabka hamisítatlan természet, ahol nemcsak a bogarak,  madarak, hanem a sünök is igazán jól fogják érezni magukat.


Az itt élő növények:

ostorménbangita (Viburnum lantana)

bóbitacserje (fent)

Hóvirágok és hunyorok (fent és lent)

Tőzike  a kiserdő aljnövényzeteként (fent) 

Ázsiai bangita és gólyaorr (fent és lent)

Somok és kutyatejek (fent)


Magaságyás

Ime a "veteményes kertem"!

Kertemben, a Zöld pagonyban a komposztáló melletti területen alakítottam ki. 

Sajnos máshol nem volt már hely, ezért került ide. Mivel egy kicsit messze van a lakóépülettől, úgy kellett kialakítani, hogy az oda vezető út is kellemes és kalandos legyen. Lépőkövek gondoskodnak arról, hogy reggel se kelljen vizesnek, lucskosnak, sárosnak  lenni a cipőnek. 

A "veteményes kert" 2 db magaságyásból áll, melyek 100x48 cm-esek. Nem nagy, de arra alkalmas, hogy az egyik ládában paradicsom és bazsalikom éljen egymás mellett, egymást kiegészítve. 

A magaságyásban is érdemes mulccsal takarni a talaj felszínét, mert:

-     védi a talajt a kiszáradástól, ezért kevesebbet kell locsolni,

-     védi a növényt a gombás megbetegedésektől,

-     meggátolja a gyomokat növekedésükben, vagy akár nincs is gaz,

-     lebomolva értékes és folyamatos tápanyagutánpótlást jelent a növények számára.

A paradicsom számára a legfőbb veszélyt a gombás megbetegedések jelentik, a növény védelme érdekében a következőket teheted:

-Az alsó leveleket, amik a földhöz érnek, vágd le.

-Az öntözés során lehetőség szerint ne érje a leveleit a víz.

-A palántázást követően 1-2 hetente permetezd tej és víz 1:5 arányú keverékével. A tej kiváló gombaölő hatással rendelkezik.

-A hónaljhajtásait hetente csípd le (ezt nevezzük kacsolásnak vagy fattyazásnak). Ez a szár és a levélnyél találkozásánál fejlődő hajtás sok energiát vesz el a növénytől. És kevesebb fényt és levegőt enged be a lomb belsejébe.

Az eredmény: egészségesebb növény, több termés!

A magas ágyásban 2 tő paradicsom él, fajtájuk:

A terrakotta „csepegtető”, olle, tökéletesen bevált. Igaz így is rendszeresen kell öntözni, ezt a fontos munkát nem váltja ki/fel, de ami még előnye, hogy nagyon jól lehet kontrollálni a talaj vízkészletét.


A második ládában 5 tő chili paprika fajtákat ültettem.

Kiegészítésnek, hogy "szép is legyen meg jó is legyen", bársonyvirágot ültettem melléjük.


Büdöske, mint csalinövény (fent)


Megjegyzések
* Az email nem lesz publikálva a weboldalon.