Szeptember

Szeptember / Szent Mihály / Őszelő / Földanya hava

Szeptember, a régi római naptárban a hetedik hónap volt („septem” = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké "lépett elő". 

E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. 

Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad, és nem érik be.

Elmúlt a nyár, a forróság és megérkezett az ősz, ami sokak szerint a lezárást és egyben az újrakezdést is jelenti, hiszen most alapozhatjuk meg a következő szezont, miközben növényeink felkészülnek a pihenőre.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a kerti munkákat tekintve most végre megpihenhetnek, hiszen az új évszakkal megfogyatkoztak a feladatok. 

De még mindig nincs itt a pihenés ideje! 

Szeptemberben valóban lelassulnak a kertünkben élő növények fejlődése, növekedése és egyfajta takarékos üzemmódra váltanak, hogy átvészeljék a hideg telet.

Azonban, hogy a következő évben is bő termést hozó, erős növényeink fejlődjenek, fontos lehet ebben az időszakban is megfelelően gondoskodnunk és odafigyelnünk növényeinkre.

Az őszi lombhullással egyre több levél, faág boríthatja be a pázsitot, ám a lehullott növényi részeket érdemes rendszeresen eltakarítani, összegyűjteni. 

Még mindig nagyon sokan szemétként tekintenek a lehullott levelekre, pedig számos módon hasznosítható. Fontos lehet alaposan átgondolnunk a lehetőségeket (pl. komposzt, mulcs).

A faleveleket csak a fűből gereblyézd össze, a virágágyásban nyugodtan maradhat, sőt maradjon is!

Most van itt az ideje a tavasszal virágzó, hagymás növények ültetésének.

Tervezd meg a helyüket szeptemberben, és miután beszerezted az egészséges hagymákat és gumókat, már csak el kell ültetned őket. 

Ültetheted őket csoportosan, egy gondosan megtervezett ágyás részeként, vagy a gyepen szétszórva, hogy tavasszal meglepetésszerűen bújjanak elő, és mindenütt tarkítsák a gyepet. Sáfrány, gyöngyike, tulipán, nárcisz, jácint, krókusz, ezeket mind szeptemberben (esetleg októberben, decemberben) ültesd el, hogy még az ősz folyamán gyökeret fejleszthessenek. 

Néhány tipp:

Tulipánok a kertemben és sáfrányok

Egyszerűen ássál egy mélyedést a gyepbe, vagy az ágyásba, dugdosd el a hagymákat és gumókat, majd takard be földdel. Megkoronázhatod a tetejét komposzttal.

Általánosságban elmondható, hogy a megtisztított, egészséges hagymákat olyan mélyen kell a felásott talajban elhelyezni, hogy felettük legalább kétszer olyan vastag földréteg legyen, mint a hagyma magassága. Az ilyen mélyen ültetett hagymából fejlődött növények nem dőlnek ki és erőteljes virágokat nyitnak. 

(A hagymák „okosak”, ha fejjel lefelé kerülnek a talajba, akkor is megfordulnak és kihajtanak, de ezzel sok erejüket veszítik el, gyengébben virágzanak!)

Ha nem volt probléma eddig a pázsittal, akkor is érdemes néhány dologra odafigyelni az őszi időszakban. 

Ilyenkor, ősszel is végezhetünk gyepszellőztetést, ha kell. 

Én csak tavasszal szoktam (mivel ősszel általában sok csapadék van, a sáros talajon nehézkes a munka, valamint kertemben homokos a talaj).

A gyepfelületen megjelenő gyomokat gyökerestül húzgáld ki, de alapvetően az egészséges fű "nem engedi" a gaz betelepülését.

A gyephibákat is ilyenkor javíthatod ki gyeptéglázással vagy friss fűmag vetésével, felülvetéssel.

Fontos, hogy a fűnyíró kései élesek legyenek, ne sérüljön a fű vége, hiszen ilyenkor nemcsak a fűszálakat vágjuk/aprítjuk, hanem a lehullott lombot, faágakat, terméseket. 

Frissítsük fel a locsolástól tömörödött gyepet: ehhez egy ásóvilla/vasvilla szükséges, amivel megszurkálhatjuk a föld felszínét. 

Olyan szerves trágyával kezeljük ősszel a gyepet, amely káliumban gazdag és alacsony nitrogéntartalmú, valamint levélkomposzttal szórjuk be lágyan. (Marhajó és huminsav)

A lehullott leveleket gereblyézd össze a fűből, az avart ne égesd el, hanem gereblyézd a kert szélére, vagy a növényágyásba, hogy búvóhelyet nyújtson a süniknek, az avarban megbújó rovarok pedig táplálékot a madaraknak.

Ellenőrizd a gyepet, és óvd a kártevőktől (pl. fonálférgek) biológiai védekezéssel.

Egyre több a lehullott falevél, ezért ajánlott egy pillantást vetnünk az esővizet elvezető csatornára is, mivel ilyenkor sokkal több csapadék hullik. 

Nézzük meg, hogy nincs-e benne dugulás a lehulló levelektől, termésektől. 

Az esővízgyűjtő tartályt tisztítsuk ki, készítsük elő az őszi esőzésekre.

Ha új cserjét vagy fát szeretnél a kertedbe, akkor beszerzés után szeptemberben el is ültetheted a kiválasztott, végleges helyére. 

A fákat, cserjéket beültetés előtt egy-két órára állítsd vízzel teli vödörbe, hogy a gyökerek jól megszívhassák magukat. Ez kb. fél óra is lehet, de mindenképpen addig, amig nem jön már fel több levegőbuborék a cserépből.

Beültetés után többször, alaposan öntözd meg. Ez vonatkozik arra is, hogy még kb 2-3 évig rendszeresen öntözd, főleg nyáron. Az új növényed jövője függ tőle.

A cserjéket a főhajtásokig vágd vissza, ezekből majd új oldalhajtások fognak sarjadni. 

Az újonnan beszerzett rózsabokrokat, sövényeket is ilyenkor ültesd el.

Ha szeptemberben kevés a csapadék, mély öntözéssel készítsük fel a fákat és bokrokat a télre. Kiadós és bő vízmennyiséggel öntözzük meg a fákat és a bokrokat, hogy egészségesek maradjanak (csak nedves talajból tudnak tápanyagot felvenni) így megelőzzük a téli károsodásukat.

Tisztítsuk ki a madáretetőket, takarítsuk, ki és helyezzük el a madárfürdőket. 

Szerezzük be a madáreleséget.

… a foteledben pedig lassacskán elkezdheted a tavaszi kerted tervezgetését is, pl: virághagymák beszerzése.