Mikor kezdődik a tavasz?
Március 1., a (meteorológiai) tavasz kezdete.
Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás).
Ősi magyar nevén Kikelet hava, de a népi kalendáriumban Böjtmás havaként említik.
A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.
Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.
Március 20., a csillagászati tavasz kezdete. (visszaszámlálásomnál ezt a napot, időpontot állítottam be)
Ezen a napon a Nap az egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére. Éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség” (latinul aequinoctium).
Ez évente kétszer fordul elő március 21. és szeptember 23-a körül.
Valójában a 21. században 2011. volt az utolsó olyan év (közép-európai idő szerint), amikor március 21-én következett be ez az időpont, innentől a század végéig mindig korábban lesz. (2011.-ben ugyanis még március 21.-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de mivel 2012. szökőév volt, ezért ebben az évben 20.-án reggel következett be. Mire a 365 napos években áttevődne március 21-re a napéjegyenlőség, addigra ismét szökőév következik.)
Március 20. csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.
Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.
A tavaszpont (március 1.) nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg az ember.
Mi, március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét.
A kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e) számítják. Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepétől fogva.
Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő.
A tavaszi hónapokat is megszemélyesítették három, virágos, szőke szűz alakjában. Gyöngyös, drágaköves zöld ruhát viselnek, a tavaszi hónapok állatövi jegyeivel (Kos, Bika, Ikrek).
Érdekesség:
A csillagászati tavasz kezdete a nap-éj egyenlőséggel esik egybe
A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től 2047-ig minden évben (közép-európai idő szerint) március 20-ára, 2048-tól viszont már 19-ére esik a nap-éj egyenlőség, vagyis a csillagászati tavasz kezdete.
Mivel 2100-ban kimarad február 29-e, így 1 napot előrefelé mozdul el a folyamat, és 2102-ben már (a 22. században először) ismét 21-én következik be a csillagászati esemény.
A következő években a tavaszi nap-éjegyenlőség időpontjai az alábbiak szerint alakulnak (UTC):
2024.03.20. 03:07
2025.03.20. 09:02
2026.03.20. 14:46
Forrás: wikipedia, jelesnapok,hu,
